A napokban kipróbáltam az OpenAI ChatGPT fejlesztését. Egy egyszerű regisztráció után egy chat ablakhoz hasonló felületen kérdezni kell és a GPT válaszol. 

Kérdezni, de mit? Túl nagy a szabadság? Baj? Van rossz kérdés? Számít? Ahányan vagyunk, ilyenkor annyiféle módon közelítünk, de talán a válaszok mindannyiunkat újabb kérdésekre ösztönöznek. 

Sok mindent kérdeztem, mert nagyon kíváncsi vagyok 🙂 kezdve a magyarországi e-learning fejlesztő képzés lehetőségein át, versíráson és metaforaelemzésen túl a tanuláselméletek különböző szempontok szerinti összehasonlításáig. Írattam egy pedagógiai konfliktust, kértem annak megoldását és megkérdeztem sokak félelmét is, hogy: mi lesz az oktatással ha itt van nekünk a mesterséges intelligencia? 😉

Rendkívül jó válaszokat kaptam és szakmailag is nagyrészt helytállóakat. Meglepően érdekes és nagyon inspiráló volt ez az ismerkedés. Többször elgondolkodtam pedagógiai és oktatásmódszertani kérdéseken, felsőoktatás-pedagógiai dilemmákon, továbbá az algoritmuson, korlátain és lehetőségein, ami felsejlik a sok kérdés-válasz után. Bár arra is megkértem, írja le a saját algoritmusát:

Érdekes volt olvasni, mit gondol a jelenségről, az eszközről az oktatási közvélemény (hazai és nemzetközi), szűkebb vagy tágabb szakmai közösségek. Például a hetekben látott napvilágot az a hír, hogy a new york-i iskolákban betiltották a Chat GPT használatát, mert az negatív hatással lehet a diákok tanulására. Tényleg igaz lehet, hogy valós időben nézzük végig az egyetemi esszék halálát, ahol a diákok arra büszkék, hogy mesterséges intelligenciával íratják meg a dolgozataikat? 

Ehhez képest miután megírattam vele több feladatot is az e-learning fejlesztő képzésen oktatott távoktatási kurzusomból 🙂 azt is megnéztem, vajon mit gondolnak erről a szövegegyezőséget vizsgáló szoftverek. Meglepő volt számomra, hogy egy szövegegyezőséget vizsgáló szoftver blogon olyan kérdésekkel foglalkoznak, hogy az AI írás, milyen kihívásokat és lehetőségeket rejt magában az oktatás területén. Azon túl, hogy a szoftver felismeri az AI-támogatott írást olyan funkciókkal bővítik, amelyek célja az eredeti gondolkodást elősegítő pedagógiai gyakorlatok támogatása. Ha egy szövegegyezőséget vizsgáló szoftver blogja a pedagógusokat, rendszergazdákat, diákokat és technológiai partnereket arra biztatja, hogy nyíltan és őszintén részt vegyenek a mesterséges intelligenciával támogatott írásról folytatott párbeszédben, akkor ez a felsőoktatásban nekünk is kötelességünk. Fontos, hogy a félelmek, tévhitek, hiedelmek világában teret adjunk annak a párbeszédnek, hogy például a kritikus gondolkodást és problémamegoldó készséget akár fejleszteni is lehet a ChatGPT használatával. De felvethetjük azt is, hogyan gondolkodjunk az oktatási célokról, arról, hogy mit tekintünk értékes tudásnak vagy hogyan kezeljük a GPT-t egy tanulást és kutatást segítő eszközként?

Oktatástervezési és oktatásmódszertani szempontból úgy gondolom, minden új eszköz lehetőség és az értéke attól a pedagógiai kultúrától is függ, amelyikbe érkezik. Kérdés, milyen pedagógiai kultúrával rendelkezem? 

Sorozatunk első bejegyzését a ChatGPT témájában még négy további követi.

Közzétéve: Matlári Andrea